User
Nincs bejelentkezve|Belépés
Contact
Nyitóoldal > Tevékenységek > A Fa mint az élet szigete

A Fa mint az élet szigete

A fák a legnagyobb termetű, legkönnyebben észlelhető szárazföldi élőlények. Aligha találunk náluk magasabb, szerteágazóbb, égbetörőbb, nagyobb árnyékot adó lényeket. Közülük kerülnek ki a leghosszabb életű élőlények is. Lengyelország legidősebb tölgyei 600 évnél idősebbek, de a legidősebb ismert fa – egy szálkásfenyő – Kalifornia hegyeiben 4700 évnél is idősebb volt! Mindezek a sajátságok a fákat a szárazföldi biodiverzitás legstabilabb elemeivé teszik. Egy-egy tájban minden egyes fa zöld szigetként jelenik meg.

Peppered Moth (Photo: Frode Falkenberg)

Micsoda kísértés a zsúfolt élőhelyek lakói számára egy-egy fa meghódítása! Mint a hajótöröttek számára egy darabka szárazföld, a fák – zöld szigetként – rengeteg mindent nyújthatnak az élőlényeknek: helyet és teret a tartós megtelepedésre vagy az időszakos tartózkodásra, élelmet, vizet, árnyat a lombozatban vagy a földön. A lombsátron átszűrődő fény jó rejtő szint adhat a ragadozók elől bujdosóknak.

 

A Biston betularia tökéletesen álcázott példánya egy nyírfa kérgén Foto: Frode Falkenberg.

Sokak számára meglepő lehet az életciklusuk valamely szakaszában a fákhoz kötődő kis- és nagy termetű állatok és növények sokasága. Küzdhetnek versenytársaikkal, fogyaszthatják a fa levelét vagy termését, vadászhatnak a fán élő áldozatukra, tojást rakhatnak a fán épített fészkükbe vagy faodvakba, vagy elrejtőzhetnek a fába vájt üregekbe vagy akár a gyökerek alá. A fa kérgét sűrűn boríthatják mohák és zuzmók, de hajtásos növények is megtelepedhetnek itt. A fán élő epifiton élőlények összegyűjthetik az esővizet, s gyökerük körül hulló port és elhalt szerves anyagot halmozhatnak fel

A fa alatt is sok-sok élőlénnyel találkozhatunk, hiszen a lehullott levelek és ágak rejtekhelyet és táplálékot nyújtanak számos gomba- és állatfajnak. Egy-egy fa elhalása vagy kivágása nyomán kialakuló „lékekben” melegebb és fénnyel jobban ellátott körülmények között az élőlények egy más csoportja, a zárt erdőben nem sikeres fajok közössége képes megtelepedni.

A legteljesebb képet akkor kapjuk a kiválasztott fánkhoz kötődő biodiverzitásról, ha megfigyeléseinket egész évben végezzük, követve az évszakos változásokat.

Tantárgyak: biológia, angol, állampolgári ismeretek

Elsajátítható ismeretek

  • A fákhoz kötődő élőlények kapcsolatainak feltárása;
  • A fákhoz és a kapcsolódó élőlényekhez köthető energiaáramlás irányának megértése;
  • A fákon élő növények és rovarok közötti kapcsolatok és az ökoszisztémában betöltött szerepük megértése.

Szükséges eszközök

  • Funkcionális határozó
  • Az 1 és 2 megfigyelési feladatlapok
  • Távcső a madarak megfigyeléséhez
  • Nagyító a rovarok és egyéb “apróságok” megfigyeléséhez
  • Mintagyűjtő dobozok,
  • Csipesz
  • Fiolák
  • Lepkeháló
  • Esernyő
  • Jegyzetpapír
  • Kefe
  • Fényképezőgép

A vizsgálat módszerei

Kezdésnek megelégedhetünk egyetlen jó kérdéssel, ami beindíthatja tanítványaink gondolkodását és a beszélgetést:

  • Miért van oly sok faj?
  • Miért használják oly sokféleképp a fákat?
  • Miért van az, hogy egyes fajok tavasszal, míg mások nyáron aktívak?
  • Mi fog történni, ha az emberek nem fenntartható módon használják környezetüket?
  • Miért fontosak a fán lakó sokféle élőlények?
  • Mi történne, ha nem lennének megporzó szervezetek?

Minden tevékenységünk fontos következtetésekre kell, hogy vezessen minket: Egyetlen fa elpusztítása számos hozzá kötődő élőlény halálos ítéletét is jelenti!

Lehetőleg a vizsgált fa egyezzen meg a fenológiai megfigyelésekre kiválasztottal. A vizsgálat lehetséges intenzitásai:

1. Megfigyelési idő: egy tanóra (30 - 45 perc)

  • Bevezetés (Feladat elmagyarázása, csoportok kialakítása stb.)
  • Feladatok és eszközök kiosztása
  • 15 - 30 perc a megfigyelésre (l. az űrlapokat)
  • Fényképek elkészítése
  • A csoportok munkájának összefoglalása

2. Megfigyelés egész évben: 4 eltérő fenofázis alkalmával

  • Első levelek megjelenésekor
  • Első virágok megjelenésekor
  • Termések/magvak érésekor
  • Télen, lombhullás után

3. Hetenkénti megfigyelés, alkalmanként 10 perc

 

Természetesen az összes faj megtalálása és felismerése, határozása lehetetlen. Ezért próbáljuk meg a megfigyelt élőlényeket a fán élő közösségben betöltött szerepük alapján tipizálni. A funkcionális határozó segítségével sikerülhet a megfigyelt élőlények besorolása a 2. űrlapon szereplő kategóriák valamelyikébe.

 

Tantermen kívüli megfigyelés

  1. A fa megfigyelését kezdjük meg már kb. 50 méter távolságból. Figyeljük meg távcsövünkkel a madarakat, a mókust stb. Jegyezzük fel őket az 1. űrlapon!

  2. A fához érve figyeljünk meg minden elérhető részt a fán illetve a talajon, a lombkorona alatt: levelek, törzs, ágak, felszíni gyökerek, elhalt faanyag, avar. Jegyezzük fel a megfigyelteket az 1. űrlapon!

  3. Törzs: Miféle állatokat, növényeket, zuzmókat, gombákat, üregeket és odvakat tudunk megfigyelni?

  4. Levelek: Figyeljük meg a fán levő és a lehullott levelek mindkét oldalát! Milyen élőlényeket, illetve életnyomokat (pl. gubacs, aknázó járat) sikerül megfigyelni?

  5. Talajfelszín (1 m² a fa alatt) beleértve a látható gyökereket: Keressünk gilisztákat, ászkákat és más, a lebontásban közreműködő élőlényt! Nézzünk be a gyökerek alá is, vegyük észre a terméseket fogyasztó állatok nyomát (lábnyom, ürülék, terméshéj maradvány).

  6. Ágak és lombozat: Mit láthatunk a földről figyelve (fészek, fagyöngy stb.)?

Megjegyzés: Megfigyelés után hagyjunk minden élőlényt a helyén!