A Fa mint az élet szigete
A fák a legnagyobb termetű, legkönnyebben észlelhető szárazföldi élőlények. Aligha találunk náluk magasabb, szerteágazóbb, égbetörőbb, nagyobb árnyékot adó lényeket. Közülük kerülnek ki a leghosszabb életű élőlények is. Lengyelország legidősebb tölgyei 600 évnél idősebbek, de a legidősebb ismert fa – egy szálkásfenyő – Kalifornia hegyeiben 4700 évnél is idősebb volt! Mindezek a sajátságok a fákat a szárazföldi biodiverzitás legstabilabb elemeivé teszik. Egy-egy tájban minden egyes fa zöld szigetként jelenik meg.
Micsoda kísértés a zsúfolt élőhelyek lakói számára egy-egy fa meghódítása! Mint a hajótöröttek számára egy darabka szárazföld, a fák – zöld szigetként – rengeteg mindent nyújthatnak az élőlényeknek: helyet és teret a tartós megtelepedésre vagy az időszakos tartózkodásra, élelmet, vizet, árnyat a lombozatban vagy a földön. A lombsátron átszűrődő fény jó rejtő szint adhat a ragadozók elől bujdosóknak.
A Biston betularia tökéletesen álcázott példánya egy nyírfa kérgén Foto: Frode Falkenberg.
Sokak számára meglepő lehet az életciklusuk valamely szakaszában a fákhoz kötődő kis- és nagy termetű állatok és növények sokasága. Küzdhetnek versenytársaikkal, fogyaszthatják a fa levelét vagy termését, vadászhatnak a fán élő áldozatukra, tojást rakhatnak a fán épített fészkükbe vagy faodvakba, vagy elrejtőzhetnek a fába vájt üregekbe vagy akár a gyökerek alá. A fa kérgét sűrűn boríthatják mohák és zuzmók, de hajtásos növények is megtelepedhetnek itt. A fán élő epifiton élőlények összegyűjthetik az esővizet, s gyökerük körül hulló port és elhalt szerves anyagot halmozhatnak fel
A fa alatt is sok-sok élőlénnyel találkozhatunk, hiszen a lehullott levelek és ágak rejtekhelyet és táplálékot nyújtanak számos gomba- és állatfajnak. Egy-egy fa elhalása vagy kivágása nyomán kialakuló „lékekben” melegebb és fénnyel jobban ellátott körülmények között az élőlények egy más csoportja, a zárt erdőben nem sikeres fajok közössége képes megtelepedni.
A legteljesebb képet akkor kapjuk a kiválasztott fánkhoz kötődő biodiverzitásról, ha megfigyeléseinket egész évben végezzük, követve az évszakos változásokat.
Tantárgyak: biológia, angol, állampolgári ismeretek
Elsajátítható ismeretek
- A fákhoz kötődő élőlények kapcsolatainak feltárása;
- A fákhoz és a kapcsolódó élőlényekhez köthető energiaáramlás irányának megértése;
- A fákon élő növények és rovarok közötti kapcsolatok és az ökoszisztémában betöltött szerepük megértése.
Szükséges eszközök
- Funkcionális határozó
- Az 1 és 2 megfigyelési feladatlapok
- Távcső a madarak megfigyeléséhez
- Nagyító a rovarok és egyéb “apróságok” megfigyeléséhez
- Mintagyűjtő dobozok,
- Csipesz
- Fiolák
- Lepkeháló
- Esernyő
- Jegyzetpapír
- Kefe
- Fényképezőgép
A vizsgálat módszerei
Kezdésnek megelégedhetünk egyetlen jó kérdéssel, ami beindíthatja tanítványaink gondolkodását és a beszélgetést:
- Miért van oly sok faj?
- Miért használják oly sokféleképp a fákat?
- Miért van az, hogy egyes fajok tavasszal, míg mások nyáron aktívak?
- Mi fog történni, ha az emberek nem fenntartható módon használják környezetüket?
- Miért fontosak a fán lakó sokféle élőlények?
- Mi történne, ha nem lennének megporzó szervezetek?
Minden tevékenységünk fontos következtetésekre kell, hogy vezessen minket: Egyetlen fa elpusztítása számos hozzá kötődő élőlény halálos ítéletét is jelenti!
Lehetőleg a vizsgált fa egyezzen meg a fenológiai megfigyelésekre kiválasztottal. A vizsgálat lehetséges intenzitásai:
1. Megfigyelési idő: egy tanóra (30 - 45 perc)
- Bevezetés (Feladat elmagyarázása, csoportok kialakítása stb.)
- Feladatok és eszközök kiosztása
- 15 - 30 perc a megfigyelésre (l. az űrlapokat)
- Fényképek elkészítése
- A csoportok munkájának összefoglalása
2. Megfigyelés egész évben: 4 eltérő fenofázis alkalmával
- Első levelek megjelenésekor
- Első virágok megjelenésekor
- Termések/magvak érésekor
- Télen, lombhullás után
3. Hetenkénti megfigyelés, alkalmanként 10 perc
Természetesen az összes faj megtalálása és felismerése, határozása lehetetlen. Ezért próbáljuk meg a megfigyelt élőlényeket a fán élő közösségben betöltött szerepük alapján tipizálni. A funkcionális határozó segítségével sikerülhet a megfigyelt élőlények besorolása a 2. űrlapon szereplő kategóriák valamelyikébe.
Tantermen kívüli megfigyelés
-
A fa megfigyelését kezdjük meg már kb. 50 méter távolságból. Figyeljük meg távcsövünkkel a madarakat, a mókust stb. Jegyezzük fel őket az 1. űrlapon!
-
A fához érve figyeljünk meg minden elérhető részt a fán illetve a talajon, a lombkorona alatt: levelek, törzs, ágak, felszíni gyökerek, elhalt faanyag, avar. Jegyezzük fel a megfigyelteket az 1. űrlapon!
-
Törzs: Miféle állatokat, növényeket, zuzmókat, gombákat, üregeket és odvakat tudunk megfigyelni?
-
Levelek: Figyeljük meg a fán levő és a lehullott levelek mindkét oldalát! Milyen élőlényeket, illetve életnyomokat (pl. gubacs, aknázó járat) sikerül megfigyelni?
-
Talajfelszín (1 m² a fa alatt) beleértve a látható gyökereket: Keressünk gilisztákat, ászkákat és más, a lebontásban közreműködő élőlényt! Nézzünk be a gyökerek alá is, vegyük észre a terméseket fogyasztó állatok nyomát (lábnyom, ürülék, terméshéj maradvány).
-
Ágak és lombozat: Mit láthatunk a földről figyelve (fészek, fagyöngy stb.)?
Megjegyzés: Megfigyelés után hagyjunk minden élőlényt a helyén!