A fák és a szén-dioxid

Minden egyes fa, beleértve azt is, amivel találkozni fogsz a BEAGLE projekt keretein belül, nagyon fontos feladatot lát el azáltal, hogy a fotoszintézis során feldolgozza a szén-dioxidot és oxigént állít elő, illetve az így megkötött szenet tárolja (hosszú szénláncú vegyületekben, mint pl.: a cellulóz vagy a lignin, a fa szilárdságát biztosító anyagok). A szén-dioxid megkötése és tárolása akár több millió évre is kivonja a légkörből ezt a gázt, így járulva hozzá a klíma stabilizálásához. Ez a folyamat alapvetően a levelekben játszódik le. Sokféle alakkal és mérettel rendelkeznek a fák. Vajon egyesek jobbak lennének a szén-dioxid megkötésben?

Itt látható három jellegzetes faalak: kúp (cone), henger (cylinder), gömb (sphere).A fák lombkoronája egységesen 12 méter magas (h). A lombkorona sugara (r), pedig mindhárom esetben 4 méter.

Kérdések:

1. Számold ki mindegyik fa lombkoronájának térfogatát. Melyik fának van a legnagyobb térfogata és ezért melyik képes feldolgozni a legnagyobb mennyiségű szén-dioxidot?

2. A legtöbb lombhullató fának az év egészéből csak 9 hónapon át vannak levelei. Hogyan hat ez a megkötött szén-dioxid mennyiségére? A fenyők tűlevelei viszont egész évben fotoszintetizálnak. Ezzel együtt a tűlevelű fák erősen csökkentik a talajra jutó fény mennyiségét, ezért az ő élőhelyük biodiverzitása kisebb. A szén-dioxid megkötés és a biodiverzitás megőrzés optimalizálása mellett, vajon te hogyan ültetnél be fákkal egy terültet?

3. Sok szervezet már manapság is használja a fákat arra a célra, hogy általuk csökkentsék a kibocsájtott széndioxid mennyiségét (szén lábnyom). 2003-ban Anglia nagyjából 54 millió tonna széndioxidot bocsájtott ki. Egy átlagos fa 1 tonna széndioxidot dolgoz fel évente. Világos, hogy a fáknak önmagukban nehéz lenne kompenzálniuk a kibocsájtott széndioxid hatásait. Készítsetek asszociációs térképet, amelyen a szén-dioxid szint csökkentésének különféle módjait, lehetőségeit ábrázoljátok. A statisztika szerint tavaly - Málta, Bulgária és Románia kivételével - az EU-rendszerbe vont 11 186 létesítmény összesen 2,05 milliárd tonna széndioxidot bocsátott ki. 2005-ben 10 282 vállalat kibocsátási szintje 2,01 milliárd tonna volt. A nemzetközi szabályozások szerint a kibocsájtás maximuma éves átlagban 2,15 milliárd tonna lehet, ezt egyik évben sem érte el a szennyezés.

4. Magyarországon 2005-ben 229, tavalyelőtt 239, tavaly 245 létesítmény vett részt a rendszerben, ezek összes széndioxid kibocsátása rendre 26,1, 25,8, illetve 26,8 millió tonna volt - derül ki a statisztikából. Az engedélyezett kibocsátási kvóta éves átlagban 31,6 millió tonna volt.

5. Menj fel az internetre és számítsd ki a saját „szén lábnyomodat”! Itt van például a http://www.carbondetectives.hu/, de sok más weboldalon keresztül is megteheted ezt. Vajon hány darab és miféle fajtájú fákat kellene Neked évente elültetned ahhoz, hogy azok épp ellensúlyozzák a te szén lábnyomodat? Melyik lomborona alak lenne a legideálisabb az ültetésre? Nézd meg a modern időkre vonatkozó CO2 kibocsájtási görbéket és gondolkozz el azon, hogy ez vajon egy fenntartható fejlődés alapja-e, miközben azt is tudjuk, hogy a népesség Európában szintén növekszik?